Látnivalók Miskolcon és a környékén

Az aktuálisan zajló eseményekről itt tájékozódhat bővebben: http://miskolc.varosom.hu/programok/

MISKOLCTAPOLCAI BARLANGFÜRDŐ : http://barlangfurdo.hu/

A Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdő nemcsak Magyarország, de Európa egyedülálló turisztikai attrakciója. Természetes barlangfürdőként a világon is egyedülálló, hiszen az egyetlen hasonló szolgáltatást kínáló fürdő-barlang a floridai Orlando-ban mesterséges építmény. Rendkívülisége a csodálatosan szép barlangjáratoknak és az ugyanott nagy mennyiségben jelen lévő termálvíznek tulajdonítható.

Várja kedves Vendégeit Miskolctapolca második négy évszakos élményfürdője azEllipsum.

https://ellipsumfurdo.hu/

MISKOLC SELYEMRÉTI FÜRDŐ,meleg vizes medencékkel is :csúszda ,gyerek pancsoló , dögönyöző , pezsgő fürdő stb   Bővebb információ :  http://www.selyemretifurdo.hu/

Megnyílt Miskolctapolcán az Avalon játszópark és gokart pálya .

LILLAFÜREDI VÍZESÉS

A lillafüredi vízesés ma Magyarország legnagyobb esésű vízesése húsz méteres magasságával. A vízesést a lillafüredi Palotaszálló építésekor alakították ki, tehát mesterséges vízesés, eredetileg a Szinva patak a Hámori-tóba torkollott. 1928-ban a Szinvát mesterségesen kiképzett mederbe terelték, ez a meder adta a Palotaszálló parkjának határát, a víz pedig a sziklafalról lebukva alakította ki a körülbelül 20 méteres „nagy vízesést”. Manapság már ez „a” lillafüredi vízesés, ami a táj fontos és népszerű idegenforgalmi látványosságának számít. Manapság – ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja – a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon. A szállót, illetve a függőkertet – az átalakításoknak megfelelően – két oldalról a Szinva és a Garadna határolja.

LILLAFÜREDI PALOTASZÁLLÓ

A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként. Lillafüred a nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről – becenevén Lilláról – kapta. A környék már ezt megelőzően is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, szálloda, étterem várta az idelátogatókat, és számos magánvilla is épült az üdülőtelepen. A Palotaszálló építéséhez komoly tereprendezésre volt szükség, amit Révay Ferenc erdőmérnök vezetésével végeztek el. Az építési plató kialakításakor felhalmozódott kőzetanyagból épültek a szálló függőkertjei, a Szinva vízesését és az Anna-barlang bejáratát áthelyezték. A lillafüredi kisvasúton megvalósították a személyszállítást, Miskolc és Lillafüred között autóutat építettek, alagutakat fúrtak.

 MISKOLCI VADASPARK

A Miskolci Állatkert és Kultúrpark Magyarország legrégebbi múltra visszatekintő állatkertje; elődjét, a királyi vadaskertet még Nagy Lajos alapította itt 1355-ben.  A mai állatkertet Miskolc Városi Vadaspark néven 1983. augusztus 20-án nyitották meg. Miskolcon, a Csanyik-völgyben található, közvetlenül a Bükki Nemzeti Park szomszédságában. A Miskolci Állatkert erdei környezete önmagában is kiváló terep barátkozni a természettel, de állatbemutatóval és -simogatóval, látványetetésekkel is várják a látogatókat. A Miskolci Állatkert és Kultúrapark részt vesz nemzetközi fajmegőrző programokban is, amelyek révén a természetes élőhelyükről kipusztult állatok az állatkertekben fennmaradhatnak. Magyarországon csak itt látható a David-szarvas, amely faj már csak az állatkerteknek köszönheti, hogy nem tűnt el örökre. Forrás: http://www.miskolczoo.hu/

 Diósgyőri vár

    

A Vár pusztulása a török idõkben kezdõdött. 1673-ban kuruc kézre került, emiatt 1674-ben a kassai császári parancsnok 1500 fõnyi hadcsoportot küldött elfoglalására. Ez a diósgyõri Vár egyetlen ismeretes ostroma. A tûzérségi tûz által felgyújtott és kiégett erõsség várjellege megszûnt. Rommá 1678. július 11-én vált. Ezen a napon, nehogy német csapatok költözzenek be, kuruc katonai különítmény érkezett a várárkon belül húzódó külsõ kõfalak és a felvonóhíd bejáratát védõ két õrtorony lerombolására. Ezután már csak a környék építkezéseinek kõforrásává vált.Mûemléki feltárására 1953-tól kezdve került sor. A folyamatos restaurálás következtében Diósgyõr Vára az ország egyik legjelentõsebb középkori mûemléke.Az építészeti feltárás során számos a Vár történetére, az elmúlt évszázadok életére jellemzõ lelet, felszerelési tárgy, épületrész került elõ.A Vár a turisztikai látványossága mellett rendszeresen helyt ad nemzetközi és országos szabadtéri rendezvényeknek.

PANNON TENGER MÚZEUM

A bükkábrányi külszíni fejtésű lignitbánya területén 2007 júliusában, a felszín alatt mintegy 65 méteres mélységből került napvilágra a magyar földtani és ősnövénytani kutatások történetének egyik legszebb leletegyüttese, egy körülbelül 7 millió éves mocsárciprus-erdő részlete. A felfedezés világviszonylatban is példa nélkülinek nevezhető, hiszen a feltárt 16 fatörzs mindegyikét álló helyzetben őrizte meg számunkra az őket eltemető homok. A fák anyaga nem kövesedett meg, sejtszerkezetük a ma élő fákhoz hasonlítva alig roncsolódott és alakult át. Jelenleg két új és teljesen egyedi, először látható kiállítással, az „Őserdei ösvényeken – a bükkábrányi mocsárciprus erdő és kora”, valamint „A Kárpátok-ásványai” tárlattal várják az érdeklődőket.       Forrás: http://pannontenger.hu/

    Csillagvizsgáló Répáshután.          

ANNA BARLANG A Palotaszálló mellett lezúduló vízesés közelében, a függőkert falában nyílik a mésztufa Anna – barlang. A barlang szeszélyes alakú díszítményei néhol szinte anatómiai pontossággal mutatják az egykori növényzet megkövesedett gyökereit, hajdani fűszálakat, moharészeket, levelek lenyomatait, állati maradványokat. Egy izgalmas családi kirándulás célpontja lehet az Anna – barlang.   LILLAFÜREDI PISZTRÁNGTELEP Egy különleges hely, különleges ételekkel. Lillafüredi pisztrángtelep, kevés hasonló van közép-kelet Európában is. Hatalmas pisztrángtelep, ahol szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztenek évtizedek óta a sebes folyású, tiszta és hideg Garadna patak vizét felhasználva. A telepen télen-nyáron megtekinthető a pisztráng tenyészet. És nem csak nézni lehet a halaktól hemzsegő medencéket, hanem enni is lehet itt. Én mindenkinek ajánlom a kellemes környezetben lévő kerti éttermet, ahol gyors és kellemes a kiszolgálás. A Lillafüredi Pisztrángtelep mellett Parkolási lehetőség is van, de kisvonattal az ómassai Őskohó megállótól gyalog 600-700 méter.   AGGTELEKI CSEPKŐ BARLANG Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1, 2, 5 és 7 órás barlangtúrák tehetők a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban, Aggtelekről és Jósvafőről. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különböző hosszúságú és nehézségű szakaszit tekinthetik meg az érdeklődők. A Baradla-barlang az év minden egyes napján sok szeretettel várja látogatóit. Kiemelkedő érdeklődésű turisztikai látványosság lett Baradla az elmúlt pár évtized során. Ma már 22 km hosszú a világítással is ellátott része a barlangnak. Évente körülbelül kétszázezer belföldi és külföldi látogató tekinti meg.   TOKAJ-HEGYALJAI BORVIDÉK Az ország borvidékei közül a legjellegzetesebb a tokaji. 1650-ben kóstolták meg az első bogyózott aszúszemből készített bort. Bár korábban is előfordult, hogy hagyományos szüreteléssel és borkészítési eljárással aszú minőséget tudtak elérni. A Tokaj-hegyaljai borvidéket világhírűvé az aszúbor tette. Pedig a környéken nemcsak az aszú terem meg, hanem létezik egy méltó társ is, a szamorodni. Kedves, dallamos nevét a lengyelektől kapta. Annyit jelent: magától lett. A hivatalosan kijelölt és körülhatárolt termőterület – mintegy 6000 hektár – 26 községet foglal magába. Az itt termelt borok a ”tokaji” megnevezést használhatják, mely világviszonylatban is elsőként volt jogilag védjegyezve már a XVIII. századtól.   MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ A Miskolci Nemzeti Színház a város jellegzetes műemléke, az ország első magyar nyelvű kőszínháza, amelyet 1823-ban nyitottak meg, s fennállásának 175. évfordulójára felújítottak, kibővítettek. Az épületegyüttes területe 15 ezer négyzetméter, magába foglalja a 700 nézőre tervezett nagyszínházat, a 300 személyes kamaraszínházat és a 100 férőhelyes játékszínt. Épült nyári színház 500 néző számára, valamint játszóhelynek is alkalmas szerelőcsarnok. Az 1991-1996 közötti rekonstrukció időszakában színészházat is építettek, ugyanakkor jelentősen bővült és korszerűsödött az intézmény működtetését ellátók munkaterülete. A színház az 1998/99-es évadtól operatagozattal gazdagodott.   AVASI REFORMÁTUS TEMPLOM Az avasi református templom építése a XIII. században kezdődött, az egyhajós, román stílusú, kisméretű templomot többször bővítették, majd háromhajós gótikus, torony nélküli csarnoktemplommá építették át. A török hódoltság idején többször érte támadás Miskolcot, ezek során 1544-ben a templom kiégett. Két évtized eltelte után épült újjá, most látható egyszerűbb formában – immár a református vallás kívánalmainak megfelelően. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át, s a közéjük boltozott félköríves árkádsor fölé famennyezet került. A déli oldalon a ravatalozót 1760-ban, az északi kápolnák és sekrestyék helyén, a neogót cintermet 1816-ban építették. Az öt magas pillér által tartott jelenlegi famennyezet 1778-tól ékesíti a templomot.   DESZKATEMPLOM A Deszkatemplom 1698-tól templom áll, ám fából készült, így gyakran leégett. A mai templom elődje, a Szeghalmi Bálint által tervezett, 1938-ban épült, erdélyi jellegű is e sorsra jutott, országos összefogással épült fel a mai templom. A Deszkatemplom 1937-ben elkezdett bontásával sok muzeális emlék került napvilágra. Így az Úrasztal alatt évszázados fejfákat találtak, és múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot. A templom zsindelyét ereklyeként a miskolciak széthordták. A Deszkatemplom 1997-ben tűzvész áldozata lett, a Szeghalmi Bálint terveit tiszteletben tartó, de – Puskás Péter és Rudolf Mihály építészek tervei alapján – szükség szerint megújított Deszkatemplomot 1999-ben szentelték fel. A külső jegyeit megtartó, kevés zöld és piros festését is visszakapó épület belülről is lenyűgöző: a vörösfenyő tartógerendák alatt tulipán mintával faragott padok, karzatok és hársfából faragott jelképekkel gazdagított szószék, valamint színes ólomüvegablakok fogadják a Deszkatemplom látogatóit.   ORTHODOX EGYHÁZI TEMPLOM A copfstílusú Orthodox Egyházi templom 1785-1806 között épült. Az országban ez a legmagasabb, 16 méteres ikonosztáz, az 1791-1793 között készült barokk képfal Jankovits Miklós munkája, rajta 88 kép jeleníti meg Jézus életét. Ikonjait négy kivételével Anton Kuchelmeister bécsi festő festette. A templom többi berendezése is műemlék: a Mária-oltár, az úrkoporsó, az ikontartók, a szószék, a püspöki trónus és a stallumok a XVIII. század végén készültek copfstílusban. Kegyképét, a Kazáni Fekete Máriát II. Katalin cárná ajándékozta az egyháznak. A templommal egy kertben áll a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum.